HTML

kn3cht @ ca5talia

Két, egymástól eltérő szellemi út, vagy akár csoportosulás kapcsolatáról gondolkodom. (Fenntarthatóság, igazságosság, részvétel - félelem nélküliség, spontán öröm, aktív együttérzés :)

Rólam

Ezt nem kéne megvárni

2011.10.29. 18:35 kn3cht

Kitzinger Dávid blogján egy fura írásra akadtam.

[...] Nem érdekel a politikai keménykedés, sem az, hogy ki milyen testrészt villantott. Nem érdekelnek a publicisztikák, a zsurnalisztikai flame war. [...] Könnyen találok alátámasztást ahhoz, hogy nem feltétlenül kell úgy menni a dolgoknak, ahogyan menni szoktak. Lehet a konfliktusoknak más lefolyása, a problémáknak más megoldása. [...] Egy darabig még nem kell dönteni. Keresünk egy elit óvodát, ahol nem lakodalmast hallgattatnak a gyerekkel, aztán egy jó alapítványi iskolát, gimnáziumot, külön nyelvórák és matek, hogy azért valamit tanuljon is. Aztán küzdelem a világranglista 200. helyén álló egyetemi helyért, ahol a tanárok az állásukért aggódnak. Egy darabig kivonhatom magam a közszolgáltatások alól. Maradhatok a magánnyugdíjban, beköltözhetek egy őrzött elit lakóparkba, járathatom a gyerekem az amerikai iskolába, olvashatok Economistot, járhatok Bécsbe koncertre és Londonba kiállításra. Küzdhetek azon, hogy a lehető legtöbb szerettemet befizessem a méltóság és jó szolgáltatások világába. Ettől nem fog megjavulni egyetlen közszolgáltatás sem. Nagy elkötelezettség és sok pénz kell ahhoz, hogy valaki egyszerre finanszírozza a kilépést és az elhagyott rendszer reformját. [...]

Elgondolkodtató. Egyrészt felmerül bennem a kérdés, hány ismerősöm gondolkodik a jövőről hasonlóképp - vagy lenne hasonló véleménye, ha egyáltalán gondolkodna ilyeneken. Feltéve persze, ha a kettészakadó társadalom "elitebb" részéhez tartozik.

Eddig sem sokat gondolkodtam, de most mintha egyre inkább átérezném a négy alapgondolat részeként az ok és okozat törvényét. Ezen belül is azt, amit talán egy nemrég hallott idézet fejez ki legjobban: "ahhoz, hogy a jövőben más dolgok történjenek veled, adott helyzetekben neked is másképp kell viselkedned". Ebben az is benne rejlik, hogy nem agyalni kell a jövőn, félni tőle vagy éppen álmodozni róla, hanem tudni, és épp hová is tartunk. És ha látjuk a különböző irányok által sugallt állomásokat, akkor továbbra is fókuszálhatunk közvetlenül a lábunk elé - a látóhatár derengése megóv attól, hogy eltévedjünk.

Szólj hozzá!

Címkék: valóság változtatás közösségek individualizmus elidegenedés kitekintés konvenciók

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása